Az amerikai „tattoo” szó a polinéz „ta” szóból ered, melynek jelentése „megsebezni”. A biblia írásának idejében sokan felszólaltak a tetoválások ellen – azt ördöginek és barbárinak titulálva.
Később egyre elfogadottabbá váltak a tetoválások, és a társadalomban elfoglalt helyet jelezték vele, vagy tetteket – főleg a nem keresztény társadalmakban. Sokszor a rabokat is, vagy a bűncselekményt elkövetőket tetoválással büntették, így akárhova menekültek, nem szabadulhattak bűneiktől.
A 18. században, amikor a hajózással eljuthattak az emberek bárhova, a matrózok között vált kedvelt szokássá a tetoválást, amelyekkel emléket állítottak a különböző utakra, vagy épp szerencsét hozó szimbólumokkal (feleség) díszítették testüket. Érdekesség, hogy a 19. században betiltották a tetoválást a francia hadsereg- és tengerészetben, egy sebészorvos aggodalmai miatt.
A modern tetoválás az első elektromos tetoválótűhöz köthető, amelyet Samuel O’Reilly talált fel 1890-ben, ezzel még népszerűvé és egyre elfogadottabbá téve a tetováláskultúrát. A modern tetoválás kor elején viszont még mindig a matrózokkal, bűnözőkkel, vagy alkoholistákkal azonosították a tetoválást viselőket.
A negatív előítéletek viszont óriásit enyhültek az elmúlt évtizedekben, köszönhetően annak is, hogy a tetoválás divattá nőtte ki magát.
Manapság már nem kell semmiféle mély érzés, vagy kötődés ahhoz, hogy valakinek tetoválása legyen. Elég, ha megtetszik egy minta, és pár napon belül rajtad lehet. Mi több, a megunt, vagy rosszul sikerült tetoválások eltávolítására is van mód a modern korban, lézer segítségével.
